Kedves Barátaim, ismerőseim, régi és leendő Utastársaim!
30 év alatt sok mindent átéltünk az utazások során, a legérdekesebb történeteket szeretném Veletek megosztani. Ba-t választottam a naplómba jelképként, a lélekmadarat. Mostantól minden pénteken jelentkezik majd Ba egy újabb történettel.

38. rész - Kábulat

Aktuality
38. rész - Kábulat

38. rész - Kábulat

2016-06-16

 

Kairóban a Delta Pyramids Hotelben laktunk csoportommal, közel a Piramisokhoz, minden szoba ablakából káprázatos kilátás nyílt a csodára. Általában este érkeztünk ide, vacsora után mindenki fáradtan elaludt, hogy aztán reggel a függönyt elhúzva földbe gyökerezett lábbal ámuldozzon a mesébe illő látványon. Ezen az utazáson éppen Karácsony után voltunk, otthon havas tájat, kopasz fákat hagytunk, hogy itt fürödjünk a tűző napfényben, buja pálmaerdőkben hűsöljünk. Az első pár napot Kairóban töltöttük, aztán Dél felé utaztunk, mindenütt fantasztikus dolgok vártak ránk.

Karácsony után indultunk otthonról, a táskánk szaloncukrot rejtett, ami különleges édesség, hiszen csak Magyarországon ismerik. Egyiptomban rögtön kíváncsi szemek kereszttüzébe kerültünk, ahol a bűvös szaloncukor, csillogó köntösében, megzizzent. A Delta Pyramids szállodában a pincérfiúk is nagyon érdeklődtek, mi az, mi az, de furcsa a csomagolása. Egyik bohókás utasom rögtön magához intette az egyiket és hosszan susmorgott, magyarázott neki, majd jól körülnézett és titokzatosan egy szemet dugott a kezébe. A felszolgáló kipirult arccal, sietve rejtette a zsebébe és gyorsan eltűnt. Mi közben vacsoráztunk, a svédasztalon bőséges választék volt a zamatos ételekből: hagymaleves, csirkeleves, vöröslencse-leves, rántott csirke, marhacomb cukkinivel, fokhagymás sült csirke, töltött tojás, sült halszeletek, párolt zöldségek, padlizsán halmok, sáfrányos rizs, petrezselymes krumpli, joghurtos uborkasaláta, paradicsomsaláta, zöld és fekete olajbogyók, fejes saláták, retek és káposztasaláta, még felsorolni sem tudom, annyiféle finomság ejtett rabul minket. A sütemények a szivárvány minden színében pompáztak, olyan gusztusosan tálalva, hogy utasaim először hosszú percekig csak gyönyörködtek benne. Közben arra lettünk figyelmesek, hogy a pincérek, akik eddig udvarias előzékenységgel vettek körül minket, mind a konyha felé tekintgetnek és nyugtalanul csóválják a fejüket. Aztán megláttuk őt, a kedves fiatalembert, aki megkapta a szaloncukrot, a konyha felől érkezett, na, de milyen állapotban…. a zakója, nyakkendője nem volt rajta, a haja felborzolva, az arca átszellemült, szemei révedten bámultak valahová felfelé és tántorogva jött, mint a részegek. Megijedtünk. Mi történt vele? Rosszul van? Aztán kiderült …..Szóval az történt, hogy vicces útitársunk bemesélte ennek a naiv, gyanútlan fiúnak, hogy a szaloncukor valójában kábítószer és aki egyet megeszik belőle, az teljesen elkábul tőle. A fiú gyorsan befalta a konyhában az egy, azaz egy darab zselés szaloncukrot, a magyar édességipar eme remek termékét és azon pillanatban bódulatba esett.  Mindenki úgy nevetett, hogy a hasunkat fogtuk. Aztán elkaptuk a srác barátját és elmagyaráztuk neki a mókát, de hiába, a kábult pincér egész este szédülten támolygott és nagy szerencséje volt, hogy a főnöke nem vette észre. Aztán másnap, a reggelinél, ez a szegény, hiszékeny fiú, az egekig magasztalta a szaloncukrot és kért még belőle. Sajnos, közöltük vele, már nincs több belőle, mert az éjjel valaki mindet megette. A pincérfiú tátott szájjal bámult és bizonyára máig sem érti a dolgot, hogy lehet, egy ilyen szörnyen erős kábítószert, aminek egy darabjától ő ilyen állapotba került, egyszerre felfalni. Még él az illető? – kérdezte aggodalmasan. Tréfás utasom az ajtóra mutatott: - A feleségem volt az. És belibbent az asszonyka, csupa báj és szépség, rámosolygott a pincérfiúra, aki még mindig bamba arckifejezéssel vitte a kávét, aztán lecövekelt az ajtó mellett és látszott rajta, hogy erősen gondolkodik. Lehet, hogy azóta is ott áll.