Kedves Barátaim, ismerőseim, régi és leendő Utastársaim!
30 év alatt sok mindent átéltünk az utazások során, a legérdekesebb történeteket szeretném Veletek megosztani. Ba-t választottam a naplómba jelképként, a lélekmadarat. Mostantól minden pénteken jelentkezik majd Ba egy újabb történettel.

63. rész - Itt a piros, hol a piros

Aktuality
63. rész - Itt a piros, hol a piros

63. rész - Itt a piros, hol a piros

2016-12-08

 

Jordániában voltam csoportommal, egy mesés körutazás végén a Holt-tengernél pihentünk pár napig. Ezen az úton varázslatos helyeken jártunk, megnéztük Petrát, a nabateusok ősi városát, a kőbe faragott, rózsaszín csodát, majd a sivatagban, a „holdbéli tájon” Wadi Rum-ban, Arábiai Lawrence nyomát követtük a selymes homokdűnék között, jártunk a hét dombra épült Amman-ban, a fővárosban, ahol római emlékeket kutattunk és Yarrash-ban, az ókori Gerasza városban római és bizánci emlékekben gyönyörködtünk, Madaba-ban antik mozaikokat csodáltunk, még felsorolni is sok, mennyi élményben volt részünk. A Holt-tenger nemcsak csodaszép látvány, de különleges és egyedi a világon, egy igazi „gyógytenger”. Sótartalma harminc százalék, a Földközi-tenger három százalékával szemben.  Ásványi anyag tartalma is igen magas, a belőle nyert só és iszap valódi gyógyhatással bír. Csoportommal minden délelőtt iszap és sókúrát vettünk, azaz tetőtől talpig bekentük magunkat feketére, aztán fél óra elteltével a tengerbe merültünk. A szállodában elkényeztettek bennünket, finom ételeket ettünk, szép, kényelmes szobákban laktunk és lesték minden kívánságunkat. Nem volt zsúfoltság, de rajtunk kívül is sok volt a vendég. Egy házaspárt már az első napon megjegyeztünk magunknak. Minden bizonnyal Szaúd-Arábiából jöttek, az öltözékükről és a beszédükről ítélve. A férj hosszú, hófehér ruhát viselt, fején az elengedhetetlen kockás abrosz, az asszony jól beöltözve, csak épp a szeme, orra, szája látszott ki a töménytelen ruha és kendő alól. Amivel azonban felhívták magukra a figyelmünket, az az volt, hogy lejöttek a szálloda strandjára ebben a fentebb említett öltözetben, leültek a bikinis hölgyek közelében és bámultak, ami igen-igen zavaró volt. Szóltam a recepción, egy menedzser lejött a strandra és megkérte őket, ha nem vetkőznek le, akkor ne üljenek a strandon. Erre távolabb mentek. Másnap reggel utasaimmal a fedett uszodában lubickoltunk. Az uszoda egy különálló gyönyörű építmény volt, csupa üveg, kívülről tükrös. Tehát aki bent volt, teljesen kilátott, de aki kívül volt, csak tükröt látott és saját magát, az üveg átlátszatlan volt. Az uszoda tükör ablakaitól egy lépésnyire napozószékek álltak szépen sorban, üresen, ezen a reggeli órán még senki sem jött arrafelé. Aztán arra lettünk figyelmesek, hogy a tegnapi jól becsomagolt asszony egyedül közeledik és leül az egyik székre. Ő nem látott bennünket a tükörablak miatt, mi viszont láttuk őt, ott voltunk előtte, az üveg másik oldalán, csak kissé lejjebb, hiszen a medencében tartózkodtunk, tehát a lába volt szemmagasságban. Azért írom le ilyen részletesen, hogy jól elképzelhető legyen a jelenet. Tehát jött az asszony, óvatosan, körül-körül kémlelve, sehol senki (gondolta ő). Leült a székre pont velünk szemben és jobbra-balra, előre-hátra tekintgetett, majd gyorsan lehajolt és elkezdte felhúzni a szoknyáját, mondhatom megfagyott ereinkben a vér, egyiket a másik után és egyre feljebb, már láttuk a térdeit, a combjait és még tovább is folytatódott. Harisnya volt rajta, nem harisnyanadrág és a combján valószínűleg elcsúszott, azt akarta megigazítani, de ehhez szinte derékig felhúzkodta a ruháit. Persze közben folyton jobbra-balra nézett, nem jön-e valaki. Mi a vízből megkövülten néztük. Persze nem a piros bugyit, hanem magát az eljárást és ezt a butaságot. Ha most kopogtatnánk az üvegen, hogy huúú! Mit szólna hozzá? Na és az asztalterítős férje? Amikor kész lett az igazítás és óvatosan elsomfordált, olyan sokáig nevettünk, hogy megfájdult a hasunk. Aztán gondoltuk valamelyikünk odalép a férjéhez a hallban és lezserül annyit mond: - Helló! Tudja milyen színű ma a felesége bugyija? Eláruljam? …. Piros.