Kedves Barátaim, ismerőseim, régi és leendő Utastársaim!
30 év alatt sok mindent átéltünk az utazások során, a legérdekesebb történeteket szeretném Veletek megosztani. Ba-t választottam a naplómba jelképként, a lélekmadarat. Mostantól minden pénteken jelentkezik majd Ba egy újabb történettel.

6. rész - Huba Úr (1. felvonás)

Aktuality
6. rész - Huba Úr (1. felvonás)

6. rész - Huba Úr (1. felvonás)

2015-11-05

 

 

 

Nagy magyar cég küldte mérnökeit, ötven főt, szakmai útra Egyiptomba, hogy az építészetet tanulmányozzák. Az asszuáni nagy gátat is meg akarták nézni belülről, ezért rengeteg engedélyre volt szükség. Én hamarabb elutaztam, hogy az engedélyeket beszerezzem, mert név szerinti miniszteri engedélyeket kellett kérnünk. Megbeszélésünk szerint a kairói repülőtéren vártam őket, ott találkoztunk először. Augusztus volt, Magyarországon is meleg, de Egyiptomban elképesztő forróság. Asszuánban dél körül az ötven fokot is meghaladta a hőmérséklet. Este érkeztek meg, minden rendben volt, azaz egy ember nem jött velük. Huba Úr, a főmérnök. Senki sem tudott róla semmit, miért is nem utazott végül. Egy órát várakoztunk, hátha elkeveredett, mosdóba ment, vagy cigarettázni, vásárol valamit, vagy egyszerűen nem találja a kijáratot. Hiába. A repülőtéri információnál és a jelenlévő kollégáimnál is meghagytam a nevét, hátha keresni fog bennünket és a telefonszámomat. A csoporttal elindultam a hotel felé. A Delta Pyramids szállodában laktunk , jó messze a repülőtértől, de nagyon közel a gízai Piramisokhoz. A szobák mindegyike a Piramisokra nézett, az épület tetejéről pedig olyan mesébe illő panorámát lehetett fényképezni, hogy mindenki el volt bűvölve.  A csoportom már vacsorázott , amikor csörgött a telefonom.
 Egy nagyon nyugodt mély férfihang szólt: - Jó estét kívánok!  ....Huba vagyok. Itt vagyok a repülőtéren és nem találok senkit.
 Akkora kő esett le a szívemről, hogy hallottam a koppanását. Lelkendezve válaszoltam:
- Jó estét kívánok Huba Úr! Nagyon örülök, hogy felhívott. Most menjen egyenesen kifelé, a bejárat előtt balra fekete-fehér taxikat fog találni. Üljön be és mondja meg a sofőrnek, hogy a  Delta Pyramids Hotel-be hozza. Én itt fogom a kapuban várni és kifizetem a taxit.
Pillanatnyi csend következett, aztán a nyugodt hang így válaszolt:
- Milyen taxi?
-Fekete-fehér.
–Ühüm, fekete-fehér…de itt nincs semmiféle fekete-fehér taxi.
–Nézzen balra, ott kell lenniük.
–Nézem, de nincs.
–Huba Úr! Maga most hol van pontosan?
-Hát a Ferihegyi repülőtéren….
A hideg zuhany elmosta a követ, ami a szívemről esett le és csak zuhogott rám.
–Szent Ég! Mit keres ott?
A hangja olyan szenvtelenül és nyugodtan csengett, hogy a hideg is kirázott tőle.
–Hát idejöttem, hogy elutazzam. Az volt a voucher-re írva, hogy 1-től 8-ig, gondoltam, ha 6-ra idejövök, az pont jó. De nincs itt senki .
Komolyan nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, illetve sírva röhögjek, ezért én is kellemes hangon közöltem vele:
-Az 1-től 8-ig azt jelenti, hogy augusztus 1-től 8-ig tart az utazás. Nézze csak meg, oda van írva mellé a hónap is. A reptéren 13 óra volt a találkozás időpontja. A repülőgép 15 órakor elment. Jelenleg hetente két gép jár. Kedden és pénteken indulnak. Ma péntek van, a legközelebbi gép kedden fog jönni.
Még mindig elképesztően nyugodt volt, semmi bosszúság nem érződött a hangján:
-De nekem muszáj Egyiptomba mennem és muszáj Luxort is látnom. Mit lehet tenni?
-Most haza kell mennie, ma már nem tud utazni, én rögtön intézkedem és  rövidesen visszahívom.
Azonnal kapcsolatba léptem az Egypt Air-rel, a legközelebbi gép vasárnap indult Bécsből és este érkezett Kairóba. Foglaltam a jegyét.  Beszéltem a magyar utazási iroda vezetőjével, hogy juttassák el Bécsbe és tegyék fel a kairói gépre. Foglaltam a kairói szállodában egy szobát számára. Felhívtam az egyiptomi utazási irodát, hogy menjenek érte a repülőtérre, vigyék a szállodába, vacsoráztassák meg, másnap vigyék a belföldi repülőtérre és tegyék fel a luxori gépre. Beszéltem a luxori iroda képviselőjével, hogy  egy névre szóló táblával várja a repülőtéren és hozza el utánunk a nílusi luxushajóra. Miután minden elintéztem felhívtam, hogy csak annyit közöljek vele, miszerint a magyar utazási iroda képviselője érte fog menni a lakására vasárnap reggel 8 órakor és akkor indul az utazás. Nagyon elégedett voltam, hogy egy fontos embernek sikerült elintéznem mindent, nehogy lemaradjon élete nagy utazásáról és álmáról,  lássa Egyiptomot.  Huba Urat pedig nagy-nagy kíváncsisággal vártam, gondoltam, hogy különleges személyiség, de amik a közös utazásunk alatt történtek, azok meghaladták a képzeletemet.